2011. január 5., szerda

pppvajon

1)TB államháztartás egyik alrendszere
2)Önkormányzatok alrendszer- saját jogszabályok…
3)Önkormányzatok és az állam kapcsolata önálló költségvetés- politikusok polgármester képviselők
4)Nyugdíjrendszer MO-on újítás—40 év munkaviszony után nyugdíj
5)Fiskális politika költségvetési politika- adóztatás államadósság kezelése- állami költségvetés
6)Monetáris politika jegybankok feladata.. a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékével próbálja befolyásolni a gazdasági helyzetet
7)Aktualitások elemzése(pl. államháztartás hiánya) az államháztartás alrendszereinek együttes hiánya. a GDPhez képest százalékban adják meg
8)Értékpapírok csoportosítása különféle szempontok szerint
Forgalomképes, forgalomképtelen
Tulajdonviszonyt, hitelviszonyt, áruval kapcsolatos jogviszonyt megtestesítő
Lejárat alapján: hosszú, rövid,
Kamat: diszkont kincstárjegy pl nem kamatozik, változó kamatozású, állandó kamatozású
9)Értékpapírok fajtái(kötvény, váltó, diszkont kincstárjegy, közraktárjegy)
10)Részvény és váltó összehasonlítása - váltó rövidlejáratú hitelviszonyt testesít meg, a részvény meg tulajdonviszonyt és lejárat nélküli a cég megszűnéséig vagy eladásig
11)Diszkont kincstárjegy és a befektetési jegy összehasonlítása
12)Hitelviszonyt megtestesítő papírok fajtái 3 szempont alapján
13)Az állam hogyan bocsátja ki az értékpapírokat?- kizárólag hitelviszonyt megtestesítő, a központi költségvetés kötelezettségvállalása- kockázatmentesnek szoktuk hívni
14)Állampapírpiac—kockázatmentes kamatláb, kereset során alakul ki, kiemelkedő fontosságú
15)Jegybank feladatai, funkciói, monetáris politikai eszközei, pénzteremtése
monetáris politikai eszközök: - refinanszírozási keret
-         kamatplafon és kamatpadló meghatározása ezzel a célja: kereskedelmi bankok hitelnyújtási képességeinek korlátozása
hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, deviza tartalékot képez
monetáris politikát folytatja meghatározza
befolyásolja a pénz és hitelkínálatot/keresletet
támogatja a pü-i rendszerek stabilitását
statisztikai adatokat gyűjt
16)Jegybankpénz teremtésének eszközei-jegybankpénz 3 komponense/pénzkínálat  
    komponensei
eszközei:
1.        arany, deviza, valuta vétele (külgazdasági komponens)
2.        pénzintézeteknek nyújtott hitelállomány bővülése (refinanszírozási komponens)
3.        értékpapír-vásárlás  (az 1. és 3. tulajdonképpen a nyíltpiaci műveletekkel azonosítható)
4.        költségvetésnek nyújtott hitelállomány bővülése (költségvetési komponens)
(a jegybankpénz-„megsemmisítés” –monetáris bázis szűkítés– esetén ellenkező relációk érvényesülnek)
KOMPONENSEK : külgazdasági, refinanszírozási, költségvetési
17)MI a jegybanki kamat, és hogyan függ össze a betétek és hitelek kamatával?
Alapkamat,  az a kamatláb, amit az adott ország jegybanka határoz meg a gazdasági helyzethez viszonyítvaà iránymutató kamat, az összes pénzintézet ehhez igazodik
18)Részvények fajtái(törzsrészvény, elsőbbségi..)
Törzsrészvény
Elsőbbségi
Dolgozói
Saját
Kamatozó
Elővásárlási jogot biztosító kötvény
19)Fizetési mérleg részei
fizetési mérleg: egy adott ország külkapcsolatainak a pénzügyi vetületét mutatja egy adott időpontra
Részei: IMF standardizálta: 4 részből áll:
folyó fizetési mérleg
tőkemérleg
pénzügyi mérleg
nemzetközi tartalékok alakulása
20)MI a folyó fizetési mérleg hiánya?
21)Kínai modell pénzteremtési modell, nem demokratikus, nem áll mögötte érték, kötelező elhinni, hogy ér fvalamit a pénz
22)Lombard modell – nemesfémeket helyettesíti a bank fizetési igérettel pl váltóval.. garanciát vállal rá
23)Pénz funkciói
-  Csere, fizetési eszköz funkció
-  Értékmegőrző funkció
-  Elszámolási egység funkcó
24)Aktív és passzív számlapénzteremtés(aktív bankműveletek-passzív bankműveletek)
AKTÍV: Hitelezés vagy értékpapír ingatlan és deviza stb vétele útján—ezzel nő a gazdaság likviditása
PASSZÍV: Készpénz elhelyezése látraszóló letétként
25) Milyen befektetési formát ajánlasz?/rövid-, hosszútávú, kötvény, bankbetét, rész  vény/
26)A multiplikatív pénzteremtés folyamata
27)Pénzügyi intézmények székhelye, tevékenysége(IMF, IBRD, MIGA, WB, IFC, IDA, GEF, EBRD, FIB, BIS)
28)Központi költségvetés bevételei/államháztartás bevételei(folyó fizetési mérlegből)
Közp. költségvetés bevételei:
Adók, vámok illetékek és járadékok
29)Határidős ügyletek(futures-szabványosított,tőzsdei, határidős; forward-nem szabványosított)
Üzlet megkötése és a teljesítése időben elválik egymástól.. futures szabályok közötti pl tőzsde, forward nem szabványosított
30)Infláció; mit jelent, ha magas, ha alcsony?
- Árszinvonal tartós emelkedése a pénz értékének / vásárlóerejének romlása mellett
A magas infláció a bérek és pénzvagyonok elértéktelenedéséhez vezet
31)KELER(elszámolóház) feladatai
Tőzsdei ügyletek elszámolását végző intézmény
Pénzügyi intézmények fizetési megbízásai és egyéb pü-i kötelezettségei elszámolására szolgál
32)Árfolyam stabilitás jellemzése Bretton Woodsnál
a dollár átváltható aranyra korlátlanul, minden valuta értékét a dollárhoz képest határozzák meg
32)Specializált és az univerzális bankrendszer jellemzése
Specializált: valamire psecializálódik a bank
az univerzális mindenre kiterjedt
33)PSZÁF jellemzése Pénzügyi szervezetek állami felügyelete: pénzügyi piacok működésének ellenőrzése
34)EKB/KBER jellemzése Központi Bankok Európai Rendszere- jegybankok összessége- árstabilitás fenttartása
EKB: Europai központi bank – a valua központi bankja - árstabilitás
35)Keynesi kamatelmélet klasszikus kamatelmélettel való összehasonlítása EZT NEM TUDOM BASZDMEG :D
36)Konvencióelmélet
-Árupénz cseréje árura
37)Kik bocsáthatnak ki pénzt?-Pénzteremtés MNB jegybank kizárólagos jog
38)Értékpapírok csoportosítása a benne foglalt jog szerint
39)Pénzmennyiség kategóriák/monetáris aggregátumok
Monetáris aggregátumok: pénzmennyiség-kategóriák melyek a kvázi-pénzállomány meghatározott részét is
tartalmazzák.
                (M= monetáris bázis)
M1 = a „nem bankok” készpénz állománya + látraszóló letétek állománya
                M2 = M1 + határidős betétek (bizonyos lejárati idő alatt, pl.: 2 év)
                M3 = M2 + takarékbetétállomány egy része
40)Fix paritású árfolyamrendszer: (vagy más néven fix árfolyamrendszer) esetében adott ország valutáját más ország valutájához rögzítik. A jegybank pedig kötelezettséget vállal, hogy az előre megállapított pályán tartja az adott valutát különböző devizapiaci műveletek végrehajtásával. A rögzített árfolyam azonban kisebb-nagyobb mértékben korlátozhatja a monetáris politika mozgásterét. A rögzített árfolyamrendszereknek a következő altípusai lehetnek: - monetáris unió, - devizatanács, - dollarizáció, - euróizáció.
41)Milyen hatással van a kamatláb változása a pénzmennyiség likviditására?/kamat likviditás-preferencia elmélete: Keynes : A kamatláb eszerint a likviditási igényekről való lemondás jutalma – a megtakarítás prémiuma pedig már csak azért sem lehet, mivel a készpénz formájában megtakarítók egyáltalán nem realizálnak kamatbevételeket, holott ők is tartalékolnak.
42)Miért fontos a tőzsde? : A tőzsde a kereskedelem, a piac egyik legfontosabb alapintézménye, ahol szigorúan szabályozott keretek között nyílt kereskedés folyik a tőzsdén kapható (tőzsdére bevezetett) termékekkel. A tőzsde legfontosabb szerepe, hogy a piaci kereslet és kínálat kiegyensúlyozását a befektetések koncentrálásával valósítja meg.
43)Put-call opciók;
  Call opció
      Feljogosít az alapeszköz vásárlására az adott realizációs áron. Minél magasabban van a lehívás időpontjában a piac, annál nagyobb nyereséget ér el az opció tulajdonosa, azonban azzal a feltétellel, hogy az elszámolási árfolyam túllépi az opció realizálási árát. Ha az elszámolás napján a piaci ár a realizálási ár alatt marad, az opció tulajdonosa számára a nyereséget a prémium összértéke jelenti.
  Put opció
      Lehetővé teszi az alapeszköz eladását meghatározott áron, meghatározott pillanatban, ami a jövőben van. Minél alacsonyabb a piac az opció lehívása pillanatában, annál nagyobb hasznot ér el az opció tulajdonos, azonban azzal a feltétellel, hogy az elszámolási árfolyam az opció realizálási ára alá csökken. Ha az elszámolás napján a piaci ár a realizálási ár felett marad, az opció tulajdonosa számára a nyereséget a prémium összértéke jelenti.  44)Banki tanácsadás
45)Magyarországi hitelintézetek működése : A hitelintézetek a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért felelősséggel tartoznak. Ezért működésükre és kockázatvállalásukra különleges ún. prudenciális szabályok vonatkoznak. Fő szabályként a hitelintézetnek fenn kell tartania likviditását, vagyis azonnali fizetőképességét és szolvenciáját, vagyis tartós fizetőképességét. Az azonnali fizetőképesség azt jelenti, hogy képesnek kell lennie a vele szemben jogosan felmerült követelésnek eleget tenni, míg a szolvencia fenntartása a saját vagyon megőrzését, vagyis azt jelenti, hogy hitelintézet eszközeinek értéke mindenkor meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét.
Fontos szabály, hogy a hitelintézet saját tőkéjének összege tartósan nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. A jegyzett tőke minimuma hazánkban a bankok esetében 2 milliárd forint, amit az alapítóknak teljes egészében készpénzben kell rendelkezésre bocsátaniuk. A saját tőke tartós jegyzett tőke alá csökkenését azért korlátozzák, mert a hitelintézetek működése során a saját tőke mértéke és a jegyzett tőke mértéke lényegesen eltérhet egymástól. A saját tőke jobban jelzi a hitelintézet tényleges vagyoni helyzetét, hiszen tartalmazza a kimutatott veszteségeket és a működés során felhalmozott többletvagyon értékét is. A fizetőképesség fenntartásához ugyanis az kell, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az a tőkemennyiség, amely a hitelintézetnél bekövetkezett esetleges veszteségek számára fedezetül szolgál.
46)Refinanszírozási kamatlábRefinanszírozáskor egy bank nem saját forrásból finanszírozza a hiteladást. Ilyen ügyleteknél másik banktól, vagy a jegybanktól kér hitelt és azt adja tovább az ügyfeleinek.
47)Arbitrageur : Egy olyan fajta befektető, aki megpróbál hasznot húzni, árhatástalanságokról a piacban csináló egyidejű kereskedelmek által az egymást és elfogó kockázatmentes profitokat tolta el. Egy arbitőr például felkeresne árellentmondásokat készletek között, amiket egynél többön soroltak fel, egy cserén veszi az aláértékelt részeket, és váltja őket amíg sort miközben a túlértékelt részeknek ugyanazt a számát adják el egy másik cserén, az így elfogó kockázatmentes profitok a két cserén lévő árakként konvergálnak.
48)Euro : egy egységes, európai fizetőeszköznek szánt pénznem, amely a bevezető országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép. Elszámolási pénzként 1999 óta, készpénzként 2002 óta van jelen. Az Európai Unió közös valutája. 2008-ban a világ harmadik legszebb valutája lett.
49)Származékos értékpapírok : Az olyan eszköz, amelyek értéke valamely más termék(ek) árfolyamától függ.
50)Werner-jelentés : 1970-ben Werner-jelentés a gazdasági és monetáris unió megteremtését három lépésben, egy 10 éves időszak alatt képzelte el. Eszerint 1971 és 1980 között több szakaszban jött volna létre a gazdasági és monetáris unió, amely kezdet- ben a közösségi valuták egymáshoz viszonyított +/-1%-os ingadozási sávban tartásával indult volna, majd a sáv fokozatos szűkítésével jutottak volna el az árfolyamok teljes rögzítéséhez. A Werner-terv megvalósítását azonban kezdeti fázisában elsöpörte a Bretton Woods-i rendszer 1971-1973 közötti teljes széte- sése, valamint az 1973-ban kitört első olajválság és annak minden politikai, gaz- dasági következménye.
51)kulcsvaluta : Az a valuta, amit az országok széleskörűen használnak nemzetközi pénzforgalmi és hitelkapcsolataikban. Általában ebben fejezik ki a világpiaci árakat, más valuták árfolyamát is ehhez viszonyítva adják meg, a monetáris tartalékok jelentős részét ebben képezik.
52)Elkülönített pénzalapok : Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap.Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni. A törvénynek tartalmaznia kell
  • a pénzalap rendeltetését,
  • bevételi forrásait,
  • a teljesíthető kiadásokat,
  • a felhasználásért felelős minisztert
Az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést és a zárszámadást az Országgyülés fogadja el.Az éves költségvetési beszámolóját és mérlegét könyvvizsgáló hitelesíti.
53)Elsődleges értékpapír piac : Az elsődleges piac valójában az értékpapirok kibocsátását jelenti, vagyis az új értékpapírok forgalomba helyezését. A kibocsátás történhet zártkörűen, vagy nyilvánosan is. Zártkörű kibocsátás esetében a [befektető] k egy bizonyos körének nyílik lehetősége megvásárolni az értékpapírokat. Nyilvános kibocsátás esetében kibővül a vásárlók köre, rendszerint jegyzés vagy aukció útján történik az értékesítés.
54)Pénzügyi rendszer változása 1987-ben
55)Tőkeforgalmi mérleg : A nemzetközi pénzforgalom valamennyi tételének kettős könyvviteli feljegyzése.
A mérleg két fő részből áll:
1.         Folyó fizetési mérleg:  Ez az ország teljes áru- és szolgáltatásexportjának és –importjának különbségét mutatja, aminek nagyobb része konkrét „látható” áruforgalmi tétel, de fontos szerepe van a „láthatatlan” tételeknek is.
2.         Tőkeforgalmi mérleg: Arra ad választ, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegét mire használták fel (aktív egyenleg esetén), illetve milyen forrásból fedezték (passzív egyenleg esetén).
56)Dematerializálódás fogalma : anyagiasodás ellentéte ( ? )
57)Maastricti kritériumok az inflációval kapcsolatban, konvergenciakritériumai : A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992 febr. 7.-én írták alá Maastrichtban  az európai közösség (EK) tagjai és 1993november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.
Kitériumok :
-harmonizált fogyasztói árindex 12 havi átlaga legfeljebb1,5% ponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflácios rátát felmutato Eu-i tagállam inflácios számtani átlagát
-hosszu távu kamatlábainak 12 havi átlaga legfeljebb 2% ponttal  – II –
-GDP arányos államadossága nem haladhatja meg a 60% referenciaértéket
-eurohoz képest +/- 15 % ingadozási sáv
58)Miért érdemes egy már meglevő részvénytársaságnak megjelennie a tőzsdén illetve miért nem?
59)Tőkepiaci eszközök : tőkepiac:  tartos megtakaritások átalakitása befektetésre
Főbb eszközei: részvények, befektetési jegyek, kötvények, záloglevelek, hosszu lejáratu bankbetétek,bankhitelek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése