13. A ktgvetésipolitika.A központi ktgvetés:=államhztartás politika. Az állam 1 pügyi terve.Mérlegszerűen beállítja a bevételeket és a kiadásokat.Újraosztja a gazd-ban megtermel jövedelmeket.Elemei:adó,vám,illeték,járulék,büntetés. Eszköz:törvények,kormány v mininszteri rendeletek.Elvek a bevételi oldalon:-progresszív:kb 200 évvel ezelőtt,közteherviselés elve,ne legyen olyan társadalmi réteg,amely mentesül az adófizetés alól.-jövedelmekhez alakított bevétel:el kell dönteni ,h ki fizet többet, az akinek több a jövedelme.-igénybevételi elv:aki állami nyugdíjat akar,állami, iskolába járatja gyerekeit,járuljon hozzá.Elvek kiadási oldalon:
-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nőjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika működtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülő,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel előre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendőrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közreműködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételből és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,működtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetők,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetők,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.
IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Műszaki v kutatás fejlesztési alap.
Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nő.
14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más országokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek (tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.
15.A tőzsde lényege,ügyletkötési módok a tőzsdén: Tőzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott időben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.) – sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplő nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevőnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tőzsdén sem eladók,sem vevők nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tőzsdén lehet adni-venni a következőket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tőzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevő szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetők.PL.:a búza piacán helyettesítő termék a kukorica,az olaj helyettesíthető gázzal.(kőolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tőzsdén:1-nyílt:-kell 1 tőzsdepalota, csak tőzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerűen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zűrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezető,csak az ő közreműködésével lehet ügyletet kötni.Ő a speaker.->1 ügylet köthető meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tőzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tőzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetőséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tőzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetőséget:küszöböket léptet be.A magyar tőzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tőzsde ennek elsőbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel működik. 2. Csendes: ellenkezője a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedőhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedővel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedővel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem működik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tőzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyűjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tőzsdeterem,-a tőzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon működik.-Az 1. elektronikus tőzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idő szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltől délutánig lehet ügyletet kötni.
16.A tőzsdei ügyletek csoportosítása,jellemzőjük:
A tőzsdei ügylet az a szerződés,amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén-a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon- tőzsdei termékre vonatkozóan köt.A tőzsdei ügylet azonnali,határidős,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.
I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
II. határidős ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.
III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tőzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.
17.Kis magyar tőzsdetörténet,a BÉT termékei:
-A magyar értékpapírpiac sajátosságai : sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest
Jelentős a külföldi befektetők aránya
Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac
Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belső fejleményekből
A részvénypiac nem reprezentatív
Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy
Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idő sok elemzési módszer alkalmazásához
-A Budapesti Értéktőzsde fejlődése
1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és Értéktőzsde
A régió legjelentősebb tőzsdéjévé vált
1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás
1990 Budapesti Értéktőzsde alakulása
Első években magán részvény társaságok
Állampapírok megjelenése
Privatizálás
Határidős és opciós piacok
Árak alakulása-külföldi hatások és belső helyzet eredménye
BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött
-A Budapesti Értéktőzsde tagjai
Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet
Részvényesek és tagság elválthat egymástól
A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetők
Tőzsdetagok képviselik az ügyfeleket
Szekciótagság
Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai
Univerzális és kizárólagos tevékenységű intézmények szerepének változása
-Értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdén
Részvények
„A” (21 db) és „B” (22 db)kategóriás részvények
Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek
Vállalati kötvények
Zárt végű befektetési jegyek
Kárpótlási jegy
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.
Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása
A feltáró jellegű (disclosure) és a minőség elvű (merit) szabályozás
Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelő kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelő címlet szerkezet
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.
Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tőzsdei kivezetésről minősített többségi döntés, részvények átalakításának költségei
Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tőzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak
A kibocsátó közleményeit a tőzsde hivatalos lapjában is megjelenteti
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai
-Származtatott tőzsdei termékek
A származtatott termékeket a tőzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelően
Határidős termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)
Opciók (index, részvény és deviza)
Áruügyletek (mezőgazdasági termékek)
18.Az IMF és a Világbank-csoport:
Világbank csoport.Több nemzetközi pénzügyi intézményből álló szervezet, amelynek fő feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elősegítése. Ehhez hitelezői, konzultációs, valamint a nemzetközi tőkeáramlást elősegítő feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank International Bank for Reconstruction and Development
Tagjai az IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptőkéből.
Feladatai-Újjáépítés -Magántőke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elősegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése kedvező feltételű hitelek nyújtásával. Főbb területek: mezőgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetőket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közreműködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként működik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tőkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .
AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintű egyensúly kialakításán és megőrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul. A legjelentősebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. Létrejöttéről szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!
A Világbank (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg működését. Célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretű beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).
A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idő (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlődő országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.
Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként működik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. Kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.
Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek. A fejlődő országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményező lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítő jellegűek.
A Világbank 1960-tól működő leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati időt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idő lehetőségét adja.
A szervezet tevékenysége főként a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti előnyben. Az IDA – mint segélyezési jellegű kölcsönöket nyújtó intézmény – a tőkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelő feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.
A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, működése 1966-ban kezdődött. Célja, hogy a szerződő államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.
A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.
A MIGA kettős feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. Tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.
A magyar gazdaság mindegyik szervezetnek tagja: 1982-től IBRD-tag (ekkortól tagja a Valutaalapnak is), 1983-tól rendszeresen vesz fel hiteleket, kezdetben konkrét projectek szerepeltek az együttműködés középpontjában, majd később már a gazdaság egészét érintő programok kidolgozására, finanszírozására került sor. 1997-ben például 60,1 millió dollárt kaptunk a középiskolát végzett fiatalok számára szervezett szakképzések kidolgozására, ahol a munkaerőpiacon is jól hasznosítható ismereteket sajátíthatnak el a felősoktatásban továbbtanulni nem kívánók. 1999-ben Budapest 29,5, Dunaújváros 2,1 millió dollárt kapott a szennyvízkezelés problémáinak megoldására. Mindkét hitelt tizenöt évre kaptuk, öt év türelmi idővel. 1983. óta 41 programra, beruházásra összesen 4,35 milliárd dollárnyi kölcsönt vett fel az ország.
19.Az EMS és az EMU. A konvergencia kritériumok:
Az Európai Monetáris Rendszer létrehozásának fő célja a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Az EMS három eszközre épült: az árfolyam-mechanizmusra, az európai valutaegységre, az ecure, illetve az Európai Monetáris Együttműködési Alapra. Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben részt vevő valutákra a központi bankok által megállapított ún. központi paritásrácsból indult ki. A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg. A lebegési sávot 1979-ben +/- 2,25 százalékban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5 százalékos lebegést tett lehetővé. (Kivétel volt az olasz líra, amelynek külön +/- 6 százalékos lebegési sávot állapítottak meg. Később, 1990-es belépésekor a brit font is e szélesebb lebegési sávokkal kapcsolódott a
rendszerbe.) A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni.
KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK-Az árak alakulása -Költségvetési folyamatok -Az árfolyam alakulása - A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása Az árak alakulása.A Szerződés rendelkezései. előírja: „az árstabilitás magas fokának elérését; ez olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz”; Költségvetési folyamatok,A Szerződés rendelkezései.:előírja: „az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 104. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal”. Az árfolyamok alakulása.A Szerződés rendelkezései:előírja: „az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartását legalább két évig anélkül, hogy egy másik tagállam valutájával szemben leértékelésre kerülne sor”. A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása.A Szerződés rendelkezései: előírja: „a tagállam által elért konvergenciának és a tagállamnak az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában való részvételének tartósságát, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik.”
20.Fizetési eszközök és módszerek a nemzetközi ügyletekben:Fizetési eszközök:-a nemzetközi ügyletkeben(pl megveszünk 1 külföldi szolgáltatást) – készpénzben nem illik fizetni. – váltó(most devizáról van szó) – csekk(1 kontinensen belül érvényes 20 napig ,2 kontinens között érvényes 70 napig.Jobb,ha a bankunk bocsátja ki->címzettje:bank fiókintézménye) – átutalás: (feltétel: a mi bankunknak külföldön van 1 levelezőbankja,v 1 leánybankja,fiókintézménye).
Fizetési módszerek: (bizalmi lista):1-előre fizetés (fizetési eszköz:banki csekk,banki átutalás, ügyfelek nem ismerik egymást->kockázat).2- előleg fizetés: fizetési eszköz: váltó, csekk nem lehet.1 részt előre fizetek,1 részt az átadáskor.3-akkreditív fizetés:a vevő oldaláról belép 2 bank,ezek kötelezettséget vállalnak, hogy ha a vevő nem fizet,majd ők fizetnek helyette->a bank ezt azért mondja, h az eladó megnyugodjon.Itt nemcsak az eladó és a vevő között van jogviszony.
Fizetési eszköz: bármi lehet:1-inkasszó:az eladó kezdeményez,uatsítja a saját bankját,h az ellenértéket hajtsa be.Ez normál inkasszó.Vinkulált inkasszó:gyanú van,h esetleg nem fizet a vevő,pl szállítóval való megállapodás:ne adja át a szolgáltatást a vevőnek addig, amíg nem fizet.
2- céghitel:hitelt ad az eladó a vevőnek.Gyakori a nemzetközi céghiteleknek a forfetírozás,ebben az ügyletben 1 váltósorozat jelenik meg.Akkreditív azaz hitellevél nyitásakor a bank arra vállal kötelezettséget,h megbízója számlájának terhére,egy 3.személy,a kedvezményezett javára,1 meghatározott összegig fizetést teljesít.Az a szerepe,h egymást nem ismerő,v egymásban nem bízó üzleti partnereknek lehetőséget teremtsen az üzletek lebonyolítására.(a nyitó bank gyakran hitelt is nyújt a vevőnek),az ügylet tipikusan a külker-ben zajlik,így az eladó=exportőr,a vevő= importőr szerepet játszik.Forfetírozás:közép-és hosszú lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.Ezt a finanszírozási módot akkor alkalmazzák, amikor valamely vállalkozás 1 beruházás kapcsán gépeket,berendezéseket v felszereléseket szállított 1 megrendelőnek,aki a szerződésben meghat ütemezési fizetést vállalt. Az eladónak(szállítónak) így 1 különböző időpontokban esedékes összegekből álló követeléssorozata lesz,amelyet egyetlen tranzakcióban elad a forfetőrnek.Az ügylet tehát magának ennek a követelésnek a megvásárlását jelenti.
21.Mutassa be az MNB szerepét a hazai pénzügypolitikában:az önálló magyar jegybank,az MNB részvénytársasági formában.1924.jún.24-én kezdte meg munkáját.1946.aug.1-jén az MNB közreműködésével valósult meg a stabilizáció. Az új fizetőeszköz,a forint.Az MNB a jegybanki hatáskörök mellett ker-i bank feladatokat is ellátott.Mint államosított közp-i bank,irányított kormányzati fennhatóság alá került.1987.jan.1-től Magyarországon 2szintű bankrdszer lett. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy,melyet a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni és az Rt. elnevezést cégnévben nem kell feltüntetni.Az MNB részvényei az állam tulajdonába vannak,az államot mint tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli,de az MNB elnöke az Országgyűlésnek tartozik beszámolói kötelezettséggel. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása,anélkül,h ezen célját veszélyeztetné,a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB alapvető feladata:-meghat és megvalósítja a monetáris politikát,- az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátás.- az MNB hivatalos deviza és aranytartalékot képez és kezeli azt.-árfolyampolitika végrehajtása,devizaműveletek végzése.-az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rdszert.- statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.- támogatja a pügyi rdszer stabilitását.-egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB az államnak,helyi önkormányzatnak v az államhtartás körébe tartozó más intézménynek vmint gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat,ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.Az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz és hitelkínálatot,vmint pénz és hitelkeresletet.Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak,az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgási számláját.Az MNB külföldi pénznemeknek FT-ra és FT-nak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.Az árfolyamrdszer megvalósítása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek,amely eseti tájékoztatást is kérhet.Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a PSZÁF-ével.Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék végzi.Az MNB szervei:közgyűlés,a monetáris tanács és igazgatóság.
-állampolgárság,-rászorultság(ezt nagyon nehéz megállapítani). Milyen szerepe legyen a ktgvetési politikának? (közgazdaságtanban)Fiskális politika megalkotója Kynes.A piac kénytelen biztosítani a gazdasági egyensúlyt, a piac önmagában nem képes biztosítani.Infrastruktúra a legalkalmasabb eszköz,h termeljenek,de a piacon a kínálat ne nőjön.Konjunktúra:több profit,több munkabér,nagyobb adók, és fordítva= dekonjunktúra.Fiskális politika működtetése a kp-i feladat.Milton Friedman támogatja a nézetet,szerinte szabályozni a monetáris politikán keresztül kell. (mindenki más pénzét költi,gyógyszert a TB fizeti, állam taníttatja gyerekeket,nem a szülő,nyugdíj,hogyan ígéri meg az állam 20-30 évvel előre,h gondoskodni fog rólunk.)Alacsony adók,ott kell hagyni a jövedelmet a tulajdonosoknál(a bevételi és kiadási oldal is drasztikusan csökken.).Ma mind a 2 iskola létezik.Keynes kicsit baloldali,az állam gondoskodó.Friedman-jobboldali konzervatív.Mekkora legyen a ktgvetés?dönteni kell.Kis ktgvetés kis adó,nagy ktgvetés nagy adó.Magyarországon:Államhztartásnak 4 alrendszere van:I. központi ktgvetés:(ktgvetési politika)csak 1 része az államhztartásnak.magának a ktgvetésnek 1 része.Bevételek:1.gazdasági szervezetek befizetései.2.fogyasztáshoz kapcsolt adók.(áfa,jövedéki adó),3. lakossági befizetések(szja,illeték.)4.kponti ktgvetési szervek befizetési(honvédség,rendőrség)5.EU források.Egyéb bevételek,pénzintézetek külön adói.Kiadások:1.gazd-i szervezetek támogatása,2.fogyasztói ártámogatás(gyógyszer,közlekedés).3.felhalmozási kiadások,beruházások,melyben az állam közreműködik.4. többi alrdszer támogatása.(tb,nyugdíj),5.Kponti ktgvetési szervek kiadásai.6.Egyéb kiadások.7.adósságszolgálat.Korábban felvett hitelek és kamataik törlesztése.Az összes bevételből és összes kiadásból mérleget vonunk.=ktgvetési mérleg.Deficit:hiány,szufficit:többlet.Ha kiveszem az adósságszolgálatot ,akkor lehet szufficities,ilyen a magyar ktgvetés.2féle tervezési metodika:1-bevételeket tekintem adottnak,és ehhez igazítom a kiadást. Ez a konzervatív.2-elfogadjuk a kiadásokat,és ehhez próbálunk bevételeket szerezni.II. önkormányzati ktgvetés.Kap az államtól is,normatívát kap.PL:ált isk,bizonyos összeget kap v az adó 1 része az önkormányzatnál marad.PL súlyadó.Helyi adók is avannak.Ezek jogszabályban meghatározottak,önkorm dönti el,h él-e vele,van saját vagyona,működtethet pl Kft-t,ha bérbead,v elad.Hitelt vehet fel,értékpapírt bocsájthat ki.Biztosítja az infrastruktúrát,helyi közlekedést,állami feladatot lát el.III. Társadalom biztosítás és nyugdíj finanszírozása:nem a közp-i ktgvetés finanszírozza,hanem saját rndszere van.TB egészségügy,ez a legtámogatottabb rdszer,munkavállalók és munkaadók járulékai.Ez nem elégséges.Folyófinanszírozás van:fizetem a járulékot,de az én járulékomból a mai nyugdíjasokat finanszírozzák.MIninmálbér rdszer csapdája.Más országokban a folyó fizetés helyett az összegeket befizetik,ezen szervezeteknek vagyona van.Intézményi befektetők,kockázat van,az állam szabályozza.A legóvatosabb befektetők,rengeteget elemzik a kockázatot.Nehezen mozdulnak,de akkor óriási vagyont fektetnek be.
IV.Elkülönített pénzalapok:az állam 1 konkrét feladatra, amit megnevez,pl sportalap,ide forrást rendel,amit csak itt lehet elkölteni.Környvéd-i alap,Idegenforg-i alap,Műszaki v kutatás fejlesztési alap.
Konvergencia-program:államadósság:< GDP 60%-a.Ktgvetés hiánya:<3%.2008-ig az államadósság nő.
14.A devizapolitika,és a fizetési mérleg: A devizapolitika mint a pénzügyi politika egyik összetevõje (a monetáris illetve a költségvetési politika mellett) kapcsolatot teremt a belsõ és a külsõ pénzügyi rendszer között. A fejlett gazdaságok pénzügyi rendszere jobban ki van téve a külsõ pénzügyi rendszer hatásainak, melyet figyelembe kell venni a devizaügyletek terén tett megkötések (fejletlenebb gazdaság) illetve engedmények (fejlettebb gazdaság), az árfolyampolitika terén. A fizetési mérleg A fizetési mérleg könyvelési nyilvántartás, mely tartalmazza egy ország más országokkal lebonyolított - nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek - valamint tõkemozgással kapcsolatos mûveleteinek alakulását. Magyarország 1982 óta (tagsága óta) IMF-rendszerû fizetési mérleget készít, melynek szerkezete megfelel a Nemzetközi Valutaalap alapelveinek, makrogazdasági adatokra épül, magyar forintban és USD-ben havonta összegzik. A fizetési mérleg tételeinek fõ csoportjai: - a "látható" árumozgásból és a "láthatatlan" szolgáltatásokból álló folyó tételek (folyó fizetési mérleg) - tõkemozgási tételek (tõkeforgalmi mérleg): a tõkeforgalmat és a monetáris mûveleteket tartalmazza. Kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát - vagyis ha a devizabevételek meghaladják a devizakiadásokat - milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták. Ez a mérlegrész a folyó fizetési mérleg tükörmérlege: a két mérlegrész együttes egyenlege mindig nullát mutat, mivel minden folyó mûvelethez kapcsolódik egy vele ellenkezõ elõjelû tõkemozgási mûvelet. Elõbbiek miatt ezért amikor a fizetési mérleg egyenlegérõl beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a mérlegen belül melyik részmérlegrõl van szó, azaz hol húzunk "vonalat" az egyes tételek között. Így beszélhetünk "vonal feletti" és "vonal alatti" részrõl.(Vonalat húzni többnyire a látható és a láthatatlan folyó tételek, illetve a folyó és a tõkeforgalmi rész között szokás.) A tõkeforgalmi mérleg további részei: - tõkemûveletek (tõkeszámlák) - monetáris mûveletek (tartalékváltozást eredményeznek) A tõkeforgalmi mérlegen belül kiemelendõk a tartalékok. Tartalékoknak tekinthetõk azok az eszközök, amelyek a jegybank rendelkezésére állnak fizetési kötelezettségek teljesítésére és a nemzeti valuta árfolyamának szabályozására. A jegybanki tartalékoknak intervenciós szerepük betöltéséhez likvideknek kell lenniük. A tartalékok összetevõi: - konvertibilis devizatartalékok - a jegybanknak az IMF-fel szemben fennálló, feltétel nélüli, azonnal lehívható hiteligénybevételi jogosultsága - monetáris arany - SDR - egyéb - tartalék jellegû - követelések - az IMF-fel szemben fennálló, feltételeshiteligénybevételi lehetõség Hazánk devizatartalékai ma 10-12 milliárd dollárra tehetõk. Ennek azonban csak jelentéktelen hányada készpénz, vagyis deviza (idegen valuta). Döntõ része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévõ pénz. A befektetések nagyobb része amerikai, német állampapírokban testesül meg - ezeknek kedvezõbb a hozamuk a látraszóló bankbetéteknél, ugyanakkor olyan nagy a piacuk, hogy bármikor eladhatóak Mivel a devizatartalék nagy része külföldi hitelfelvétel - kötvénykibocsátás - útján jött létre, a tartaléknak jelentõs a kamatterhe, amit nem fedeznek teljes egészében e külföldi befektetések. Vagyis a devizatartalék fenntartásának ára van. A devizatartalék természeténél fogva arra való, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozza. Köztudott, hogy a gazdasági növekedéssel - az importigény emelkedése miatt - együtt jár a külsõ egyensúly romlása, mely a folyó fieztési mérleg deficitjében fejezõdik ki. Az ekkor fellépõ, átmeneti egyensúlyhiányt ekkor kielégítheti a devizatartalék, amíg a gazasági növekedésbõl fakadóan az egyensúly is javulni kezd. Ám, ha a növekedés mégsem - vagy nem a tervezett módon - indul meg, könnyen elillanhat ez a devizatartalék. Ilyen esetben elképzelhetõ, hogy a külföldi partnerek nem adnak új hiteleket a lejárók helyébe. Ekkor pedig a devizatartalékot nem a fizetési mérleg finanszírozására kell majd felhasználnunk, hanem arra, hogy a régi hiteleket kifizessük. DEVIZÁK: Mivel a készpénz szállítása és felhasználása a nemzetközi áruforgalomban - annak igen nagy pénzigénye miatt - nehézkes lenne, a nemzetközi elszámolások terén a deviza játszik fõ szerepet. A deviza tartalmilag külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendõ követelés, formailag rövidlejáratú értékpapír, amely megtestesíti a rajta szereplõ kötelezettségeket. A deviza külföldi személlyel - többnyire jogi személlyel - szemben fennálló követelést jelent, amely nagyobbrészt bankszámlapénz formában használható fel, de szükség esetén készpénzre is cserélhetõ. A devizák birtoklása és forgalma a világ legtöbb országában az állam által létrehozott jogszabályok alapján történik, sõt az országok jelentõs részében devizával csak az állam rendelkezik. Deviza a külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk, stb., valamint számlakövetelés. A devizák felhasználása igen széleskörû. A devizák teszik lehetõvé az áruk, szolgáltatások, jogok importját, a külföldre utazó turisták számára a valuták megvásárlását. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló devizamennyiség alapján teljesíti az importjoggal felruházott, szükséges forintfedezettel rendelkezõ vállalatok külföldi vásárlásai ellenértékének kiegyenlítésére vonatkozó megbízásait A külföldre utazók külföldi bankjegyekkel történõ ellátását szintén devizakövetelés teszi lehetõvé. Ebben az esetben a deviza felhasználása valutára való átváltással történik. Deviza keletkezhet: - áru, szolgáltatás vagy jog exportja útján. A külkereskedelmi tevékenység során az exportõr vállalatnak devizakövetelése keletkezik külföldi partnerével szemben, amely akkor válik - pl. import céljára - felhasználhatóvá, ha a deviza befolyt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eladó országban mûködõ pénzintézetek egyike kézhez veszi egy külföldi bank értesítését arról, hogy az meghatározott összeget jóváírt számára - hitelfelvétel révén. Egyes országok jegybankjai értékelik a devizákat és az eredményt hivatalos devizaárfolyam-jegyzésformájában közzéteszik. A devizaárfolyam-jegyzés a konvertibilis valutájú országokban többnyire független a devizakitermelési, illetve felhasználási szektortól (egyszintû árfolyamrendszer). Többszintû árfolyam alkalmazására - mint amilyen hazánkban volt korábban a kétszintû árfolyam, ahol az árfolyam megállapításának elve más a kereskedelmi és a nem kereskedelmi (turista-) forgalomban - általában ritkán kerül sor.
15.A tőzsde lényege,ügyletkötési módok a tőzsdén: Tőzsde: egy olyan különleges,szervezett piac,ahol meghatározott személyek,meghatározott időben, meghatározott helyen és meghat módon kötnek ügyletet. Koncentráltan nagy tömegben kíván árukat eladni,venni. (a nem monetáris ügyletek közé tartozik.)A tökéletes piacot próbálja utánozni.Feltételei:-van kereslete és kínálata (mögötte emberek,szervezett cégek állnak.) – sokan vannak a kínálati oldalon=aza egy piaci szereplő nem tudja kínálatával befolyásolni a piacot.- nagy létszámú, folyamatos,tömeges kereslet.- mind az eladónak, mind a vevőnek sok-sok információval kell rendelkeznie.-likvid legyen a piac,mindig legyen pénz. A tőzsdén sem eladók,sem vevők nem lehetünk=zárt piac.A szabályokból adódik az,h zártnak kell lennie a piacnak. A tőzsdén lehet adni-venni a következőket:-értékpapírok,-rászvények,-gabona,olajos magvak,-hús,-nyersolaj,-devizák, -nemesfémek.A tőzsdén csak tömegáru forgalmazható. A vevő szpontjából nem közömbös, h az áruk közül melyiket kapja.Ezek az áruk homogének, helyettesíthetők.PL.:a búza piacán helyettesítő termék a kukorica,az olaj helyettesíthető gázzal.(kőolaj=földgáz). Ügyletkötési módok a tőzsdén:1-nyílt:-kell 1 tőzsdepalota, csak tőzsdeteremben lehet ügyletet kötni és csak nyíltan->kikiáltásos módszer->a többiek tudomására hozom, egyszerűen elkiáltom magam,de a többiek is kiabáltak-> káosz,zűrzavar->rendcsinálás.Svájci módszer:középre áll 1 parancsnok,levezető,csak az ő közreműködésével lehet ügyletet kötni.Ő a speaker.->1 ügylet köthető meg egy pillanatban.Ha többen kiabálnak vissza,a speaker joga eldönteni,h ki volt gyorsabb,jogosult arra is,h felfüggessze a kereskedést,,bezárja a tőzsdét..Ott érdemes ilyen módszert alkalmazni,ahol nincsenek sokan.Mutogatós: ennek is kialakul a szabálya,h mit lehet mutogatni.Nincs általános mutogatási szabály.Pl.:ha kifelé fordítom a tenyerem->eladok,he befelé->veszek.A tőzsdék általában botokra oszlanak,így a hely megadja a lehetőséget, h ne kelljen elmutogatnom az árut.El lehet azt is mutogatni,h emnnyit->kötési egységeket határoz meg,pl 1 egység búza=20 t. A tőzsde az ár elmutogatására is kitalál 1 lehetőséget:küszöböket léptet be.A magyar tőzsdén nem lehet mutogatással ügyletet kötni.Könyvvel való ügyletkötés módszere:az ajtóhoz tettek 1 könyvet,abba bele lehetett írni a szándékot,aki akarja.Egyenrangú ügyletben a tőzsde ennek elsőbbséget ad.Ma a könyvvel való ügyletkötés számítógépes rendszerrel működik. 2. Csendes: ellenkezője a nyíltnak,-nem hozom a tudomására a többieknek,h miért vagyok ott.-brókert biznak meg.-jobber uazt a terméket adja és veszi is.A megbízott bróker odamegy 1 kereskedőhöz,és megkérdezi,h mennyiért mennyit ad.Ezt minden kereskedővel megteszi, a legjobb ajánlatot kiválasztja a bróker és azzal a kereskedővel köt ügyletet. 3. Szakaszos: valójában már nem működik.De Németországban még van néhol.A kereskedést jól elkülönített szakaszokra bontjuk,s minden szakasznak megvan a maga funkciója. Bécsi tőzsdén:sensale-ok:=hivatalos árfolyam megállapítása.Szakaszok:1.ki,miért van ott(ezeket a sensale begyűjti).2.hivatalos árfolyam megállapítása.3. összepároztatják mechanikusan az adás-vételeket.A sensale saját zsebére dolgozott(minél több adás-véte.). 4. Elektronikus:mostanában a legelterjedtebb.-nem kell tőzsdeterem,-a tőzsde 1 számítógépes rendszer.-a BÉT ilyen módon működik.-Az 1. elektronikus tőzsdék Közép és Dél-Amerikában voltakAz idő szerepe:az emberi koncentráció véges.-reggeltől délutánig lehet ügyletet kötni.
16.A tőzsdei ügyletek csoportosítása,jellemzőjük:
A tőzsdei ügylet az a szerződés,amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén-a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon- tőzsdei termékre vonatkozóan köt.A tőzsdei ügylet azonnali,határidős,és opciós ügylet,vmint ezek kombinációja lehet.
I. azonnali ügylet:ha az üzlet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget,h a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
II. határidős ügyletek:amennyiben a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával,közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással.Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják v kizárhatják.
III. Opciós ügyletek:Vételi opció:ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged,és a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Eladási opciót ad el az,aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal,és így a jogosult,a tőzsdei terméket,egyoldalú nyilatkozattal eladhatja.Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.
17.Kis magyar tőzsdetörténet,a BÉT termékei:
-A magyar értékpapírpiac sajátosságai : sajátos a fejlett piacokhoz és a közép-kelet európai piacokhoz képest
Jelentős a külföldi befektetők aránya
Nagy állampapírpiac, kisebb részvénypiac, fejlett származékos piac
Érzékeny a külföldi piacok változására, nem magyarázható minden folyamat a belső fejleményekből
A részvénypiac nem reprezentatív
Kevés a likvid eszköz, az árak ingadozása viszonylag nagy
Kevés a tapasztalat, rövid az eltelt idő sok elemzési módszer alkalmazásához
-A Budapesti Értéktőzsde fejlődése
1853 Gabonacsarnok, 1864 Pesti Áru és Értéktőzsde
A régió legjelentősebb tőzsdéjévé vált
1980-as évek önkormányzati kötvénypiac, másodlagos forgalmazás
1990 Budapesti Értéktőzsde alakulása
Első években magán részvény társaságok
Állampapírok megjelenése
Privatizálás
Határidős és opciós piacok
Árak alakulása-külföldi hatások és belső helyzet eredménye
BUX 1991 1000 pont 2005 20000 pont fölött
-A Budapesti Értéktőzsde tagjai
Részvénytársaság, korábban sui generis szervezet
Részvényesek és tagság elválthat egymástól
A kereskedésben nem vesznek részt közvetlenül a befektetők
Tőzsdetagok képviselik az ügyfeleket
Szekciótagság
Mára többnyire bankok illetve azok leányvállalatai
Univerzális és kizárólagos tevékenységű intézmények szerepének változása
-Értékpapírok a Budapesti Értéktőzsdén
Részvények
„A” (21 db) és „B” (22 db)kategóriás részvények
Állampapírok-államkötvények és diszkont kincstárjegyek
Vállalati kötvények
Zárt végű befektetési jegyek
Kárpótlási jegy
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok I.
Céljai: átláthatóság, kereskedés feltételeinek biztosítása
A feltáró jellegű (disclosure) és a minőség elvű (merit) szabályozás
Értékpapírokra vonatkozó szabályok: törvényeknek megfelelő kibocsátás, forgalomképesség, PSZÁF engedély a nyilvános forgalomba hozatalról, megfelelő címlet szerkezet
-A tőzsdei bevezetési és forgalomban tartási szabályok II.
Kibocsátókra vonatkozó szabályok:kibocsátó kérelmezi a bevezetést, információ nyújtási kötelezettség teljesítése, tőzsdei kivezetésről minősített többségi döntés, részvények átalakításának költségei
Olyan kibocsátó értékpapírja nem kerülhet tőzsdére, amely ellen az elmúlt években felszámolási eljárást indítottak
A kibocsátó közleményeit a tőzsde hivatalos lapjában is megjelenteti
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
Az egyes értékpapír típusok sajátos szabályai
-Származtatott tőzsdei termékek
A származtatott termékeket a tőzsde és az elszámolóház hozza létre a piaci igényeknek megfelelően
Határidős termékek (deviza, részvény és index és kamat ügyletek)
Opciók (index, részvény és deviza)
Áruügyletek (mezőgazdasági termékek)
18.Az IMF és a Világbank-csoport:
Világbank csoport.Több nemzetközi pénzügyi intézményből álló szervezet, amelynek fő feladata a kevésbé fejlett országok gazdasági növekedésének elősegítése. Ehhez hitelezői, konzultációs, valamint a nemzetközi tőkeáramlást elősegítő feladatokat lát el. IBRD - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank International Bank for Reconstruction and Development
Tagjai az IMF-tagországok, amelyek részvényeket jegyeznek, így részesednek az alaptőkéből.
Feladatai-Újjáépítés -Magántőke-befektetések támogatása -Gazdasági növekedés elősegítése -Nemzetközi kereskedelem ösztönzése -Kölcsönök összehangolása-Beruházások finanszírozása -Szerkezet-átalakítás A kölcsönök típusai-Beruházási kölcsön: célja a közvetlen finanszírozás -Szerkezet-átalakítási hitel -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel a fizetési mérlegre -Átfogó szerkezet-átalakítási hitel valamely szektorra. IDA - Nemzetközi Fejlesztési Társulás International Development Association:Feladata a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése kedvező feltételű hitelek nyújtásával. Főbb területek: mezőgazdaság, közlekedés, oktatás .MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency:Garanciavállalással és technikai segítségnyújtásával biztosítja a nemzetközi befektetőket a politikai és gazdasági kockázatokkal szemben. ICSID - Beruházási Viták Rendezésének Központja,International Centre for Settlements of Investment Disputes Vitás ügyek esetén közreműködik a kérdések rendezésében. IFC - Nemzetközi Pénzügyi Társaság International Finance Corporation.Szakosított, jogilag különálló pénzintézet, amely nemzetközi fejlesztési ügynökségként működik. Tevékenysége:-Magánvállalkozások támogatása, finanszírozása, tőkeösszekapcsolás -Készenléti hitelek nyújtása-Beruházásszervezés -Kölcsönszindikátus-szervezés -Garanciavállalás -Szakmai, technikai segítségnyújtás .
AZ IMF: a gazdaságpolitika alakításán, a makroszintű egyensúly kialakításán és megőrzésén fáradozik, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul. A legjelentősebb eltérés, hogy a Világbank nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat finanszíroz, melyek egyéb ipari, szolgáltatási ágakhoz kapcsolódnak. Létrejöttéről szintén az 1944-es Bretton Woodsi konferencián döntöttek. Most nézzük a Világbank-csoporthoz tartozó öt intézmény feladatait, céljait!
A Világbank (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az ENSZ szakosított intézménye 1946-ban kezdte meg működését. Célja az újjáépítés elősegítése, a magántőke befektetéseinek előmozdítása, a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, a különféle kölcsönök összehangolása és a külföldi beruházások hatásainak figyelemmel kísérése.Tagjává válhat minden olyan ország, amely tagja az IMF-nek, és elfogadja a Világbank Alapokmányában foglaltakat. A bank szolgáltatása csak akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítmény finanszírozására más eszközök nem állnak rendelkezésre, és a megvalósítandó tervnek alapvető gazdasági jelentőségűnek kell lennie. A hitel igénybevételéhez kormánygaranciára van szükség. A Világbank a beruházások azon hányadát finanszírozza, amelynek beszerzése adott országban nem lehetséges és a többi tagországtól meghatározott beszerzési eljárások mellett tudja megszerezni. A Világbank által nyújtott hitelek lehetnek beruházási kölcsönök (nagyméretű beruházások megvalósításakor; a bank közvetlenül a beruházó részére biztosítja), ágazati szerkezet-átalakítási hitelek (a jövedelmezőbb gazdálkodás elérése érdekében; pontosan látszik, hogy a nehézséget valamely ágazat nem megfelelő működése okozza), vagy átfogó szerkezet-átalakításra nyújtott hitelek (célja a nemzetgazdaság szerkezeti változtatásainak támogatása).
A Világbank sajátos hitelfolyósítási mechanizmussal dolgozik, mert a hitelt mindig utólag, a ténylegesen megvalósított feladatok arányában bocsátja az adós rendelkezésére. Kölcsöneinek lejárata országcsoportok szerint tizenöt-húsz év, a türelmi idő (addig nem kell elkezdeni törleszteni) három-öt év. Sőt, nemcsak kölcsönt, hanem segítséget is ad a fejlődő országok számára a fejlesztések tervezéséhez, megvalósításához és a folyamatos tevékenység megszervezéséhez.
Az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen. Önálló szervezetként működik, de igénybeveszi a Világbank adminisztratív és egyéb szolgáltatásait. Kiemelkedő jelentőségű közvetítő szerepet játszik a fejlődő országokban a külföldi befektetők és a hazai fejlesztési célok összehangolásában.
Az IFC hitelei hosszú lejáratra szólnak, kamatai a pénz- és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek. A fejlődő országokban a magánszektor támogatása mellett az állami szektor részére is nyújt segítséget. Rendszerint a kezdeményező lépéseket teszi meg, és a beruházásokban csak harmadik félként vesz részt. Kölcsönei kiegészítő jellegűek.
A Világbank 1960-tól működő leányintézménye az IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társaság), amely önálló jogi személy, de saját apparátusa nincs. A szükséges feladatokat a Világbank munkatársai végzik. Tagja csak az lehet, aki a Világbanknak tagja. Célja a nemzetközi tőkepiaci feltételektől eltérő, rendkívül előnyös hitelnyújtás, gyakorlatilag a legszegényebb fejlődő országok pénzügyi támogatásának megvalósítása. A lejárati időt negyven évben maximalizálja és ehhez tíz év türelmi idő lehetőségét adja.
A szervezet tevékenysége főként a mezőgazdasági, közlekedési, oktatási ágazatokat részesíti előnyben. Az IDA – mint segélyezési jellegű kölcsönöket nyújtó intézmény – a tőkepiacon kölcsönöket nem vehet igénybe. Abban az esetben nem finanszíroz adott országot, ha az magánforrásokból megfelelő feltételekkel kölcsönhöz juthat, vagy a Világbank kölcsöneihez hozzáférhet.
A Világbank az ICSID-t (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja) 1965-ben hozta létre, működése 1966-ban kezdődött. Célja, hogy a szerződő államok, illetve azok állampolgárai között kialakult vitákat egyeztetéssel, vagy döntőbírósági eljárással rendezze. Ez egy önkéntes fórum, amely a nemzetközi befektetéseket gátló viták, kockázatok elhárítását próbálja megvalósítani. A szervezet a koncessziós, a létesítményi, a vegyesvállalati, szolgáltatásnyújtási, nyereségmegosztási, valamint know-how és a technológia transzfer vitákkal foglalkozik.
A MIGA (Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség) a Világbank legfiatalabb leányintézete, amely 1985-ben alakult és 1988-ban kezdett működni. A politikai és gazdaságpolitikai kockázatok ellen nyújt védelmet a külföldi befektetőknek. Emellett a fejlődő országokban megvalósítandó beruházások biztosítására is garanciát vállal és technikai segítséget nyújt a beruházások előkészítésében és megvalósításában.
A MIGA kettős feladatkört lát el, részben biztosítási, védelmi ügynökség, részben a beruházások ösztönzője, segítője a fejlődő országokban. Tevékenységét az előbbiek mellett az értékpapír-jellegű kölcsönökre és a közvetlen beruházásokra egyaránt kiterjeszti.
A magyar gazdaság mindegyik szervezetnek tagja: 1982-től IBRD-tag (ekkortól tagja a Valutaalapnak is), 1983-tól rendszeresen vesz fel hiteleket, kezdetben konkrét projectek szerepeltek az együttműködés középpontjában, majd később már a gazdaság egészét érintő programok kidolgozására, finanszírozására került sor. 1997-ben például 60,1 millió dollárt kaptunk a középiskolát végzett fiatalok számára szervezett szakképzések kidolgozására, ahol a munkaerőpiacon is jól hasznosítható ismereteket sajátíthatnak el a felősoktatásban továbbtanulni nem kívánók. 1999-ben Budapest 29,5, Dunaújváros 2,1 millió dollárt kapott a szennyvízkezelés problémáinak megoldására. Mindkét hitelt tizenöt évre kaptuk, öt év türelmi idővel. 1983. óta 41 programra, beruházásra összesen 4,35 milliárd dollárnyi kölcsönt vett fel az ország.
19.Az EMS és az EMU. A konvergencia kritériumok:
Az Európai Monetáris Rendszer létrehozásának fő célja a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Az EMS három eszközre épült: az árfolyam-mechanizmusra, az európai valutaegységre, az ecure, illetve az Európai Monetáris Együttműködési Alapra. Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben részt vevő valutákra a központi bankok által megállapított ún. központi paritásrácsból indult ki. A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg. A lebegési sávot 1979-ben +/- 2,25 százalékban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5 százalékos lebegést tett lehetővé. (Kivétel volt az olasz líra, amelynek külön +/- 6 százalékos lebegési sávot állapítottak meg. Később, 1990-es belépésekor a brit font is e szélesebb lebegési sávokkal kapcsolódott a
rendszerbe.) A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni.
KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK-Az árak alakulása -Költségvetési folyamatok -Az árfolyam alakulása - A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása Az árak alakulása.A Szerződés rendelkezései. előírja: „az árstabilitás magas fokának elérését; ez olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz”; Költségvetési folyamatok,A Szerződés rendelkezései.:előírja: „az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 104. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal”. Az árfolyamok alakulása.A Szerződés rendelkezései:előírja: „az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartását legalább két évig anélkül, hogy egy másik tagállam valutájával szemben leértékelésre kerülne sor”. A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása.A Szerződés rendelkezései: előírja: „a tagállam által elért konvergenciának és a tagállamnak az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában való részvételének tartósságát, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik.”
20.Fizetési eszközök és módszerek a nemzetközi ügyletekben:Fizetési eszközök:-a nemzetközi ügyletkeben(pl megveszünk 1 külföldi szolgáltatást) – készpénzben nem illik fizetni. – váltó(most devizáról van szó) – csekk(1 kontinensen belül érvényes 20 napig ,2 kontinens között érvényes 70 napig.Jobb,ha a bankunk bocsátja ki->címzettje:bank fiókintézménye) – átutalás: (feltétel: a mi bankunknak külföldön van 1 levelezőbankja,v 1 leánybankja,fiókintézménye).
Fizetési módszerek: (bizalmi lista):1-előre fizetés (fizetési eszköz:banki csekk,banki átutalás, ügyfelek nem ismerik egymást->kockázat).2- előleg fizetés: fizetési eszköz: váltó, csekk nem lehet.1 részt előre fizetek,1 részt az átadáskor.3-akkreditív fizetés:a vevő oldaláról belép 2 bank,ezek kötelezettséget vállalnak, hogy ha a vevő nem fizet,majd ők fizetnek helyette->a bank ezt azért mondja, h az eladó megnyugodjon.Itt nemcsak az eladó és a vevő között van jogviszony.
Fizetési eszköz: bármi lehet:1-inkasszó:az eladó kezdeményez,uatsítja a saját bankját,h az ellenértéket hajtsa be.Ez normál inkasszó.Vinkulált inkasszó:gyanú van,h esetleg nem fizet a vevő,pl szállítóval való megállapodás:ne adja át a szolgáltatást a vevőnek addig, amíg nem fizet.
2- céghitel:hitelt ad az eladó a vevőnek.Gyakori a nemzetközi céghiteleknek a forfetírozás,ebben az ügyletben 1 váltósorozat jelenik meg.Akkreditív azaz hitellevél nyitásakor a bank arra vállal kötelezettséget,h megbízója számlájának terhére,egy 3.személy,a kedvezményezett javára,1 meghatározott összegig fizetést teljesít.Az a szerepe,h egymást nem ismerő,v egymásban nem bízó üzleti partnereknek lehetőséget teremtsen az üzletek lebonyolítására.(a nyitó bank gyakran hitelt is nyújt a vevőnek),az ügylet tipikusan a külker-ben zajlik,így az eladó=exportőr,a vevő= importőr szerepet játszik.Forfetírozás:közép-és hosszú lejáratú követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti.Ezt a finanszírozási módot akkor alkalmazzák, amikor valamely vállalkozás 1 beruházás kapcsán gépeket,berendezéseket v felszereléseket szállított 1 megrendelőnek,aki a szerződésben meghat ütemezési fizetést vállalt. Az eladónak(szállítónak) így 1 különböző időpontokban esedékes összegekből álló követeléssorozata lesz,amelyet egyetlen tranzakcióban elad a forfetőrnek.Az ügylet tehát magának ennek a követelésnek a megvásárlását jelenti.
21.Mutassa be az MNB szerepét a hazai pénzügypolitikában:az önálló magyar jegybank,az MNB részvénytársasági formában.1924.jún.24-én kezdte meg munkáját.1946.aug.1-jén az MNB közreműködésével valósult meg a stabilizáció. Az új fizetőeszköz,a forint.Az MNB a jegybanki hatáskörök mellett ker-i bank feladatokat is ellátott.Mint államosított közp-i bank,irányított kormányzati fennhatóság alá került.1987.jan.1-től Magyarországon 2szintű bankrdszer lett. Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy,melyet a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni és az Rt. elnevezést cégnévben nem kell feltüntetni.Az MNB részvényei az állam tulajdonába vannak,az államot mint tulajdonost a pénzügyminiszter képviseli,de az MNB elnöke az Országgyűlésnek tartozik beszámolói kötelezettséggel. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása,anélkül,h ezen célját veszélyeztetné,a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB alapvető feladata:-meghat és megvalósítja a monetáris politikát,- az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátás.- az MNB hivatalos deviza és aranytartalékot képez és kezeli azt.-árfolyampolitika végrehajtása,devizaműveletek végzése.-az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rdszert.- statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.- támogatja a pügyi rdszer stabilitását.-egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB az államnak,helyi önkormányzatnak v az államhtartás körébe tartozó más intézménynek vmint gazdálkodó szervezet részére hitelt nem nyújthat,ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.Az MNB elsődleges célja szolgálatában befolyásolja a pénz és hitelkínálatot,vmint pénz és hitelkeresletet.Az MNB vezeti a hitelintézetek, az elszámolóházak,az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgási számláját.Az MNB külföldi pénznemeknek FT-ra és FT-nak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.Az árfolyamrdszer megvalósítása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek,amely eseti tájékoztatást is kérhet.Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a PSZÁF-ével.Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék végzi.Az MNB szervei:közgyűlés,a monetáris tanács és igazgatóság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése